Hogyan közelít az agysebész az álmokhoz? Mi történik a fejünkben, miközben alszunk? Milyen evolúciós céljaik lehetnek az álmoknak? És miért lehetünk hálásak a gyerekkori rémálmainknak vagy az éjszakai erotikus fantáziáinknak? Vigyázat, ez most nem a freudi álomfejtés!
Tanulni, változni, megelőzni, egészségben sokáig élni – az öngondoskodás egészen új magyar formáit propagálja az ország gasztroenterológus-edukátora, akit az újabb orvosi felismerések, a bél-agy tengely, a mikrobiom és a pszichés állapotok összefüggéseiről is kérdeztük.
Hogyan változnak az érzeteink az idő függvényében? Hogyan érintik ezek a változások a viselkedésünket? Ha figyelemmel követjük a változásokat, azzal visszanyerjük a kontrollt az egészségünk felett, és a tüneteket sem érezzük már olyan leküzdhetetlennek – állítja a „mindfulness anyjának” nevezett harvardi pszichológiaprofesszor.
A bélmikrobióta szerepe a mentális egészségben már hosszú évek óta népszerű téma a tudományos kutatásban, és újabban a közbeszédben is. Adja magát a kérdés: tehetünk-e mentális egészségünkért a belünkben élő baktériumok istápolásával, és ha igen, hogyan?
Testképzavar, víziszony vagy gyerekkori negatív megjegyzések is állhat annak hátterében, ha valaki utál strandra menni. Milyen szerepe van a (közösségi) médiának az efféle szorongásaink kialakulásában? Mi a különbség a valódi és a képzelt testképzavar között? Hogyan lehet kezelni a strandiszonyt? És mit kérdezzünk magunktól, ha nem szívesen megyünk vízpartra?
Az ideálisnál több kilót felszedett gyerekek nemcsak az iskolában stigmatizálódhatnak, hanem otthon is. Milyen téves elképzelések vezetik ilyenkor a szülőket, és hogyan lehet igazán segíteni?
Fiatalodhatunk, gyógyulhatunk vagy épp sportolhatunk is „fejben”, ha megfelelően áthangoljuk a tudatunkat – állítja egy amerikai pszichológiaprofesszor. Mit jelent a test-elme egysége? Milyen hatása lehet a szervezetünkre a tudatos jelenlét? És miért lett vékonyabb a szobalányok dereka a felmosástól?
Nem a jószándékunkon vagy a vágyainkon múlik, hogy nem sikerül betartani az újévi fogadalmakat, hanem a helytelen hozzáállásunkon. Milyen tipikus hibák miatt buknak el sokan már januárban? Miért nem jó a „mindent vagy semmit” gondolkodásmód? Milyen mentális és gyakorlati trükkökkel vehetjük rá magunkat a tartós életmódváltásra?
Racionális férfiak és érzelmes nők – hangzik a sztereotípia, hogyan válhat így a férfiból lelki társ? Úgy, hogy kissé alaposabban megvizsgáljuk az előítéleteket.
Életünk egyik legfontosabb kérdése, hogy mire figyelünk, hiszen aminek a figyelmünket szenteljük, abban élünk, az a valóságunk. Az pedig, szánunk-e elég figyelmet azokra, akiket szeretünk, vagy mindarra, amit fontosnak tartunk, leképezi, mennyire tudunk a hétköznapjainkban önazonosak lenni: valóban azok a prioritások vezetnek-e bennünket, amelyek szerint élni kívánunk.
Az ősidőkbe nyúlik vissza mély kapcsolódásunk a természethez, és a saját érdekünkben nagyon jól tesszük, ha a napjainkra igencsak kihűlt viszonyt újra felmelegítjük.
Hogyan segíthet a fogyásban, ha megtanulunk a testünk jelzéseire figyelni? Még soha nem volt ennyi eszközünk és lehetőségünk a testünk karbantartására. A különböző divatdiéták és fitneszirányzatok a virágkorukat élik. Sokan újabb és újabb módszereket, éppen felkapott diétákat próbálnak ki, azonban ezek csak átmeneti megoldást nyújtanak. A leadott kilók gyakran megtöbbszöröződve térnek vissza, és sokan egyre reménytelenebb küzdelmet folytatnak a testsúlyukkal és önmagukkal.
A legjobb természetes vérnyomáscsökkentő és kapcsolatépítő „szer” – állítják kutatók a napokban világnappal ünnepelt ölelésről. De miért erősíti az önbizalmat is? Milyen betegségeket gyógyíthat? Kiknek írják fel receptre és kiket irritál? És tényleg működik egy párnával is?
Párterápiás munkám során rengetegszer teszem fel a kérdést a klienseimnek, hogy vajon mennyire jó társai egymásnak. Sokan ilyenkor elbizonytalanodnak, és előfordul, hogy nem igazán értik, mire is gondolok. Ilyenkor hatalmas segítség, ha kéznél van egy jó szimbólum, amit használva fel tudjuk térképezni, hogy a pár tagjai hogyan élik meg kettejük szövetségét.
Meglepőnek tűnhet, de kutatások bizonyították, hogy már az anyaméhben érezzük édesanyánk érintéseit, és ez az élmény tárolódhat az emlékezetünkben. Felnőttkori érintéskultúránkat leginkább az határozza meg, hogyan érintettek meg minket a családban a szüleink – ezt visszük tovább, de akár át is alakíthatjuk.
„Az első és legfontosabb szabály, hogy nem szabad egyedül merülni” – mondja a világrekorder szabadtüdős merülő, de a hipnoterapeuta és a lelkipásztor hivatása is hasonló a sportolók segítőiékéhez. Mindannyian jelen vannak mások számára.
Műfajából adódóan a zugevés rejtett zavar, így gyakran válik krónikussá – sok érintett a pszichológiai tanácsadás során arról számol be, hogy évek, évtizedek vagy akár gyermekkora óta jelen van az életében. Hogyan tudunk belőle kigyógyulni?
A kenyér az élet, az otthon és a bőség szimbóluma, de egyszersmind kifejezheti a személyiséget, válhat szorongás vagy bűntudat forrásává és jelezheti, éppen milyen életszakaszban vagyunk, melyik társadalmi rétegbe tartozunk. Tűzijáték után egy kis gasztropszichológia.
Minden családnak vannak dédelgetett ételreceptjei (sőt mint látni fogjuk: ételei), amelyek generációról generációra adódnak át. A kellemes íz csak egy dolog a vonzerejükben. Mi teszi ki a többit, miért ragaszkodunk annyira hozzájuk?
Mikor sétált utoljára erdőben? Pedig régóta tudjuk, hogy az erdő hangjai, a fák illata, a leveleken játszó napfény, a friss, tiszta levegő nyugalmat áraszt. Az utóbbi évtizedekben számos tanulmány igazolja, hogy jelentős egészségügyi előnyökkel jár a tudatos séta az erdő békés légkörében.
